Reinman Franciska írónőtől kaptam egy interjú kérdést, ami külön cikket érdemel.
Annál is inkább, mert a felület, a Wattpad, ahová írókkal készíti interjúit, amatőr, kezdő és hobbyírók, nagyon nagy százalékban gyermekkorú és ifjú írópalánták és olvasók egyik népszerű onlájn gyűjtőhelye. Hozzájuk pedig ugye, talán a legfontosabb eljuttatnunk a tapasztalatainkat, hiszen könnyen lehet, hogy közülük kerülnek ki a (közel)jövő írói, akiket majd mi és a gyerekeink is olvashatunk.
Franciska arra kért, hogy beszéljek az íróként olvasásról. Ehhez útmutató kérdéseket és lehetséges szempontokat adott. Ismertek, én egy saját gondolat keretébe tettem a válaszom, ami szerintem nagyon fontos nézőpont fiatal, kezdő, illetve hobbyíróknak ugyanúgy, mint ahogy gyakorlott, kiforrott, akár publikáló, kötetes íróknak sem árthat szem előtt tartani.
Az alapvető kérdés Reinman Franciskától: - Szerinted más íróként olvasni?
- Nagyon sokat olvasok. Főleg fantasztikus regényeket, novellákat és néha verseket. Szinte mindig van nálam nyomtatott könyv vagy e-könyv. Amikor írok, mindig olvasok. Ki kell pihennem az olvasást, és mindig csak azután írok, többnyire esti olvasásra jön a hajnali írás, nekem ez vált be, így tudok jobban koncentrálni és szívhez szólni. Néha muszáj persze máskor is írnom, ilyenkor is pihenek előtte kicsit, főleg olvasás után. Így a saját stilusomban vagyok képes írni, és kreatív maradok. Ez az én egyensúlyom.
Aszerint döntök, hogy megvegyek-e egy könyvet, hogy érdekel-e, megmozgatja-e a fantáziám. Amióta írok, figyelembe veszem, hogy szépírást olvassak az aktuális írásom stílusában. Elsősorban szórakoztatásul olvasok ma is, nem mindegy azonban, hogy mit, mert én akaratlanul ugyan nem minden oldalon, mégis gyakorta felkapom a fejem egy-egy jó írói technikára, módszerre. Kérdezted, mit tanulhatok íróként az olvasásból. Először is, a szókincsem fejlődik és aktivizálódik, a kifejezésmódom, a helyesírásom észrevehetően javul, s kicsit jobban odafigyelve a mondatokra a nyelvtanom, a mondataim szerkezete is jobbá válik. Ellestem olyan eszközök használata, mint például bizonyos szavak hasonló hangzókkal közel egymás után jobban megragadják az olvasót, vagy milyenek a horgok, hol érdemes, mennyit érdemes beletenni a könyvbe, hol induljon a könyv, milyen keret vagy szemszög illik jobban egyegy témához, illetve elleshető, hogyan választ az író a könyveihez az olvasóközönség célzása alapján a kifejezés és írásmódot, szemszöget, narrációt, stílust, hangot.
Hanyagolva az olvasást, nekem nem elég csupán a rutin, meg az évek, satnyulhat az írásom. Ami nagyon fontos, ha elemzek, alkalmanként leveszek a polcról egy régi olvasmányomat csak azért, hogy lássam, visszaemlékezzek, hogyan építi fel az illető író a regényének a történeti ívét vagy, hogy mitől működik a dramaturgiája. Van úgy bizony, hogy például leíró vagy párbeszédes részeket olvasok újra és újra egy könyvből. Ezeket viszont írásban is gyakorolnom kell. Nem tehetek róla, de mint minden írónak, nekem is vannak erősségeim és gyengeségeim, amiket fel kell húznom. A hangulatteremtést példának okáért már jól tudom alkalmazni, de azért több odafigyelést és így folyamatos példát is igényel mások műveiből például az, hogy milyen szemszögből írnak, és hogyan alkalmazzák például E/3-ban a személyes, a közeli, és a távoli szemszöget. Gyakran egyetlen novellán, egy regény jeleneten belül nagyon szép példák vannak a szemünk, érzékszerveink vezetésére. Az ilyen részletek felett nem lehet csak úgy elmenni olvasás közben. Sokunk számára a jó párbeszédek olvasása mindennél több segítseg lehet. Ha megismertem valakinek a szereplőjét, megfigyelem, mit mond másként, hogyan beszél, mit csinál, amikor beszél, milyen a stílusa, milyen szavakat használ. Mert egy szereplőről ordít, ha nem a hozzá illő a megszólalása. De engem például kifekezetten szokott érdekelni, hogy más országokban írt és játszódó jelen kori irodalom miként használja a saját nyelvét s magyarra ezt mennyire sikerül visszaadni, s ezt is elraktáozom magamnak. S az is nagyon érdekes, hogyan küzdenej meg profi írók jövőbeni párbeszédekkel, szokincshasználattal. Hiszen nem ugyanazt és nem ugyanúgy használják majd az emberek, ahogy ma már pár évtized alatt is látom, mennyit változott a hétköznapi beszéd. Így például szlengben írni ezért nagyon oda kell figyelni, hogy sok évvel később is megértsék, mit akartunk vagy szereplőnk mit akart mondani. Többek között ezért is ragaszkodom a szépen megfogalmazott írások, könyvek olvasásához.
Alapvetően nincs kedvenc íróm, vagy inkább sok is van. Mivel fantasztikus irodalomban írok, onnan kiemelem Frank Herbertet, az egyik kedves regényem tőle, minden következetlensége és hibája ellenére a nagyszabású Dűne trilógia, amit sokszor visszaforgatok, a nyelvi kifekezesmódjára, a szerkezeti felépítésére, dramaturgiájára való tekintettel is, és ilyen kaliberű érdeklődést kiváltó könyvnél kíváncsi vagyok, mivel tehetett ekkora hatást az olvasóira és tesz még ma is. Itt a zseniális és aktuális társadalmi, gazdasági és környezeti dráma mellett olyan precíz kifejezésmódot találunk, ami hihetetlenül közel képes hozni a szereplőket, szinte a bőrükbe bújhatunk olvasóként, miközben árnyaltan és nagyszabasúan képes eltávolodni az egyéntől, hogy bemutassa a világot és mozgató rugóit, a megfelelő ritmusban. Ezeket a cseppet sem egyszínű árnyalatokat használja mind jobban átvéve érzelmeink felett az irányítást az író, hogy elnézve monumentális műve hibáit, letehetetlenné tegye a könyvét. Egyben írók számára tanulmányozni valókat ad a fenti szempontok szerint.
Reinman Franciska Wattpad profilja:
Reinman Franciska
...
A témát egy következő cikkemben folytatom azzal, hogy én kiket, miket és miért olvasok, s hogyan is jött ez nálam, mert én sem így születtem. Kis mese a nagy életből, rendhagyó írói olvasmány ajánlással.
Íróként olvasni 2. - Kit, mit miért olvasok?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá: