Mitől jó egy könyv? - Írókat, olvasókat kérdeztem

Mitől jó egy könyv? - Írókat, olvasókat kérdeztem

  Megkérdeztem az olvasóimat és alkotótársaimat a facebookon egy olyan kérdésről, amit nagyon gyakran hallok tőletek.

  Szerinted mitől jó egy könyv?

  Persze, hasonlóan olyasmit is kérdezhetnék, hogy mi tetszik egy jó könyvben, de direkt hangzik úgy a kérdés, ahogy feltettem.

  A válaszok alapján készültem egy írói-olvasói cikket írni a KrisztArtMedia oldalaira, de annyira sokan válaszolta(to)k, sőt, még mindig beszélgetünk, hogy úgy döntöttem, megírom úgy, ahogy elsőre jöttek a gondolataink. Egy másik alkalommal fogom összefoglalni, ha szükségünk van rá.

  Válaszoltak mindenféle korosztályból és nemből a könyvrajongók: kezdő és küzdő írók, írópalánták, amatőr és profi szerzők, és nagyon sok olvasó ember. Ezúton is köszönöm nektek a gondolatébresztő beszélgetéseket! :)

A kérdésem tehát mindenkihez ugyanaz volt:

KrisztArtMedia(KAM):- Mit gondolsz, mitől jó egy könyv?

— Van olyan könyv, amiben a történet fog meg, a logikai fordulatok es a végére az lesz a gyilkos, akire nem számítasz... aztán van olyan jó könyv, ami a szívedet fogja meg a történettel.... aztán van, amelyik jó sztorit mesél ugyan, de ez másodlagos, mert annyira szépen gördülnek benne a szavak, hogy újra es újra magadhoz kell venned, mert simogatja a lelked...

KAM: — Hú, ezt annyira jól fogalmaztad meg, hogy kedvem támadt olvasni egy jót. Talán egy krimit, de lehet, hogy romantikus krimi lesz. 

— Aztán vannak olyan könyvek, amikkel elutazol egy másik világba, egy párhuzamos univerzumba, es szeretnél ott is maradni... ha nincs folytatása, te szövöd a történetet tovább... aztán van a sci-fi es a fantasy, ahol arra jössz rá, hogy mindegy, hogyan alakul az emberiség jövője, a biológiai viselkedésünk es jellemünk, emberi gyengeségeink ugyanazok marad minden körülmények között... (Freya Krisz)

KAM: — Igazad van! És ugye, milyen érdekes az ember, ember marad, az emberi lélek leképezéseit látod futurisztikus és más fantasztikus regényekben is. Elárulok egy titkot, szerintem nem is szeretnénk annyira a más világokban, dimenziókban játszódó történeteket, ha nem volna ember az ember, emberiek a lények. Lehet, hogy saját magunkat is keressük? S ha megtaláljuk, azt azért szeretjük?

— Vagy mert alapvetően nem tudunk mást elképzelni, meg a sci-fi és fantasy történeteknél az a lényeg, h azzal, hogy áthelyezed egy másik "világba" jobban előjönnek azok a jellegzetességek, amiket ki akarsz hangsúlyozni vagy jobban előhozhatók a "más" környezet, szokások, társadalmi és szociális kapcsolatok miatt. (Teller Ágnes)

KAM: — Ez az a nézőpont, ami legtöbb embert megfogja, és bent is tarthatja a sztoriban, elevenné, élővé, élhetővé, vagyis egyrészről hihetővé teszi a fikciós háttérvilágot!

— Ha nem tudom letenni. 

KAM: — vajon mitől van ez az érzés? Mitől "letehetetlen" egy könyv számodra?

mert érdekel a történet, mert minél előbb kíváncsi vagyok a végére.

— Ha szépek a szavak, a mondatok, mint pl Fekete István. Ha tetszik a történet stb. (Teréz Hujber)

— Teri válasza az én válaszom is. Ugyanazért amiért egy film vagy színdarab. Ami végig leköt teljesen mindegy mi a témája. (Hodula Katalin)

KAM: — Én is imádom a színházat és a filmet. Az is mindegy, ha kis kamara darab, ha leköt.

— Ha magával ragad. Van, hogy 2-3 oldal után felreteszem, mert a nyelvezete nem tetszik... Van, hogy a karakter idegesít, vagy az esemény nem köt le, persze ez sok mindentől függ. Egy jó könyv - vagyis amit én annak érzek - az első mondattól visz magával. Meg az sem biztos, hogy a téma miatt, egyszerűen csak úgy van megírva, vagy olyan a karaktere, hogy muszály mindig még egy kicsit olvasnom belőle. (Judit Benkovics)

KAM: — Ó, igen, azok a bizonyos könyvek, amik szinte beszippantanak a világukba! Az első mondattól érzed, ott a helyed a hőssel!

— Ha megfog és érdekel a történet. sok minden érdekel, ha szép a történet vagy izgalmas akkor már nyert. (Krisztina Topa)

KAM: — De jó, ma muszáj lesz olvasnom valami érdekeset! Még nem tudom, mit is, de kell! 

— Hmm.... talán attól, hogy - bár, az író már megírta - de, én magam vagyok, aki a történet köré szövöm a magamét....

KAM: — Hát, igen, az olvasó gyakran tovább gondolja, kiszélesíti, vagy éppen magáénak szűkíti a művet.

bizony így igaz .... Érdekes volt ezt megélnem a “ Száll a kakukk fészkére” könyvvel , amit elolvastam, láttam színdarabban ês filmen, de a könyv mindennél többet adott! (Zsolt Somogyi)

— Igaz, ez a tapasztalatom nekem is. A könyv sokkal többet képes adni.

— Én úgy szoktam fogalmazni, hogy olvasmányos legyen. Ez kb azt jelenti, hogy legyen cselekménye és kössön le a tartalma és a gondolatmenete. Vagyis szóljon valamiről, legyen gondolatmenete és cselekménye is. Persze nem hátrány a választékos művészi szóhasználat sem.

KAM: — Tehát a cselekmény mellett szóljon valamiről?

 igen, ne csak akció legyen, hanem mondanivaló is. Most jövök rá, hogy ezt nem is olyan könnyű mások számára is érthetően megfogalmazni. (Nagy Eszter)

KAM: — Ugye, ugye? :D Nem véletlen a kérdés...Köszönöm szépen a válaszodat, remekül megfogalmaztad!

— Attól, hogy nem lehet letenni és ez nem a pillanat ragasztó miatt van 😁. Hogy mi váltja ki ezt? Gördülékenység talán? Az én könyvem nem izgalmas, mint egy krimi mégis sokan mondták, hogy vitte őket magával. Olvastatja magát. A kiadónál csak beleakart olvasni az egyik hölgy es azt vette észre már a harmadik oldalt olvassa. A főnököm férfi, és teljesen érdektelen az anyuka-babázás témában, azt mondta szintén beleragadt. Megírtam de nem tudom mitől lett ilyen. Talán mert igaz? Pont attól érdekes, hogy mindennapi? Vagy attól, hogy a mindennapok nem látott, megharcolt oldaláról szól? Vagy mert tabukról? Vagy tényleg olyan, mint egy jó beszélgetés egy baráttal, mert úgy szolok az olvasóhoz? Mert laza es kötetlen, ami szokatlan ebben a témában? Nem tudom, csak azt, hogy nem akarok Mikszáth hályog-kovácsának sorsára jutni. (Kornélia Kovács)

KAM: — Én azt látom, hogy valóban közvetlen vagy, közvetlen hangnemben írsz, és szívhez tudsz szólni. Nekem ennyi elég, ha azt akarom, hogy elragadjon a könyv, és igen, speciális témáknál, illetve szakmai jellegű könyveknél külön fontosnak tartom.  

— Attól, ha bele tudom élni magam. Pl a Harry Potter varázslatos világában abszolút "részt tudtam venni" 😉 akkor a Büszkeség és balítéletnél ugyan ez volt a helyzet, teljesen "visszarepültem a történelemben" :) és így tovább. Ugyan akkor szerintem nagyon Fontosak ehhez a leírások. (Dóra Csete)

KAM: — Megértem és átérzem, hogy miért van ez így. Én is kedvelem ezeket a könyveket, és főleg azért, mert bele tudom élni magam.

— Legyen tanulságos (ezért szeretem a történelmi témájú könyveket) vagy szórakoztató. (Rejtő Jenő). (Finda Péter)

KAM: — Az effajta könyvek elragadóak tudnak lenni.

           

— Számomra egy könyv attól jó, hogy beindítja a fantáziát, a képzeletet. (Ágota Mag)

KAM: — De jó! És milyen jó szó ez a képzelet! Szép a magyar nyelv. :)

— Ha a téma, amiről szól aktuális éppen az olvasó számára. (Lendvai Linda)

— Engem, minden korban más fogott meg egy könyvben. De, ha így összeadnám. Mindig az érdekelt, hogy emberrel mi minden történhet? Akár tragédiaként, vagy boldog életként. Hogy szólt bele a sors? Kik, mik voltak a háttérben? Meg tudta oldani, vagy elbukott? Mennyire látta át, hogy mit kellene tennie? Főleg, életrajzi regényekben. Szembe szállt, merte? A kiszámíthatatlan véletlen, hogy működik? Tulajdonképpen…ezekből (is) tanulgattam. Milyen az élet? (Erika Pusztai)

KAM: — Hú, ez nagyon érdekes és izgalmasan hangzik! Egy külön írást, cikket érdemelne.

— Attól, hogy amikor olvasod, nincs más csak a könyv, és te is ott élsz a szereplőkkel. Magával ragad. Amikor kiolvasok egy könyvet, még napokig, hetekig gondolkodom rajta, próbálok válaszokat találni a bennem felmerülő kérdésekre. Szóval vele együtt élek.

KAM: — Szuper! És vajon mivel képes így elragadni egy könyv téged?

— Igen sok ilyen könyv van. A legutolsó Jessie Burton: Múzsa c. könyve volt. De nagyon tetszett a Carlos Ruiz Zafon: A szél árnyéka, Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. Paula Mclain: Napkeringő. Szeretem Ugron Zsolna könyveit is. Grecsó Krisztiántól a Vera című könyvet nemrég olvastam. Nagyon szuper volt az is. Nagyon jó humorú a pasi a szomszéd sír mellől Katarina Mazetti könyve. De még sorolhatnám. :)

KAM: — Jókat olvasol! És mégis, megfogalmaznád, mivel ragadott el egyik vagy másik könyv ezek közül?

— Általában az emberi természet, az emberek sokfélesége. Izgalmas, hogy más országokban, vagy esetleg a világ másik részén mennyire másként értékelnek dolgokat. Ha régi időkről olvasok, akkor pedig az, hogy mennyivel más értékrend volt fontos, kevésbé fontos. A Vera c. könyvben egyértelműen magával ragadott a kor, hiszen világosan emlékszem milyen volt a szocializmus. Ha történelmi regényt olvasok, mindenképp maga az események, a történelmi személyek érdekelnek. Hogyan hoznak döntéseket, mennyire szigorúak, esetleg esendőek. stb. (Éva Búzás)

— A könyv olvasás közben "bomlik" ki. Minél szerte ágazóbb ez, és minél többet tud hozzátenni a saját világából az olvasó, annál jobb a könyv számára. Tehát minden olvasott könyvnek legalább két szerzője van. (Horváth Géza)

— Nagyon tetszik, amit írtál! Valóban, a művészetben mindig két alkotó van jelen.  (Horváth János)   (Hor

— Én a könyvet életem részének tekintem, műfaji megkötések nélkül. A jó könyv nem engedi magát letenni. Ha mégis meg kell szakítani az olvasást, azonnal tovább dolgozik bennem a történet, és alig várom, hogy megtudjam jó irányba ment-e a fantáziám? De voltak olyan olvasmányaim is, amelyek arra sarkalltak, hogy jobbat írjak náluk. Mert, egy kicsit ilyen, ha tetszik, írói szemmel is olvasom a regényeket, novellásköteteket. Örkényt, Spirót is szerettem volna utolérni, azóta is hiába próbálkozom. 

KAM: — A fantázia határait feszegeted. Lehetséges? 

— Igen. A világom is már csak a fantázia világa. A valóság roppant mozgalmas, de már nem vagyok a része egy ideje. Egyetlen kapocs van még köztem, és a világ között, ez az írás, és értelemszerűen az olvasás.

KAM: — Méltó, de vajon milyen erős ez a kapocs, János? 

Hát ha egyetlenként, nem ez a legerősebb, akkor megette a fene. Kihuny a fény, gyertyalánggá válik a napsütés. Most csak tengek-lengek lét, és nemlét határán. (Horváth János)

— Szerintem, az esztétika is hozzátartozik a műélvezethez. :) De sok könyvet olvasok elektronikusan is, ahol a beltartalom dominál. (Horváth János)

KAM: — Igen, így van ez. Hiába jó a sztori, szívhez szóló az írásmód, elevenek a szereplők, ha például csúnyán van szedve a szöveg, hiányosnak mondható a nyomtatás vagy a korrektúra, és hát a borító, a borítóképpel, a fülszöveggel bizony elronthatja a hatást, amaz magával az írással a szerző meg kívánt teremteni.

— Egy szép könyvet megfogni már élmény lehet. A legritkábban rendelek könyvet úgy, hogy előtte ne fogtam volna a kezembe a könyvesboltban. Ugyanis csalódtam már. Nem mindegy, mit tartok napokig. Esetleg kitöri a csuklómat a (felesleges) súlya.
Botrányos a mai könyvkiadás. Legyen a könyv nagy méretű, vastag, ócska lapokkal. Így többet kérhetnek érte. Tekintélyesebbnek látszik. És a borító sokszor giccs.
Persze a tartalom a lényeg, de ha pocsék az új kiadás, inkább megveszem antikvárban a régit, olcsóbbért.
Példa a szépre: Geopen Murakami könyvek. Vagy az Európa V. Woolf sorozat. Az Osiris Hankiss E. sorozata.
Ócskára inkább nem adok példát, mindenki láthatott már. (Horváth Géza)

Lássuk a jövő nemzedékének a véleményét, elég sarkos és szókimondó:

— Első sorban legyen egyedi, és olyan történet, amit az ember nem olvasott eddig 6 könyvben előtte. Lehetőleg a nyelvezetének is könnyen értelmezhetőnek kéne lennie, hiszen vannak olyan könyvek, amik úgy vannak megírva, hogy logikusabb lenne, akkor már inkább egy japán könyvet olvasni, és ugyan annyit értenék belőle. A benne leírt dolgok legyenek olyanok, amiket szinte maga előtt lát az ember. És a legfontosabb, legyen érdekes, senki sem fogja elolvasni, ha mondjuk olyan témában ír az író, ami nem érdekes. (Csenge Laczkó)

KAM: — Húha, mennyiféle elvárás! Jól összeszedted Csenge! <3

— Attól jó, ha napokig pörgeti a fantáziám, nem hagyja, hogy leálljanak gondolataim. PL, a kedvencem Szabó Magda, akit és érdemes évente újra olvasni, mert mindig tud újat nyújtani! (Józsefné Ida Kaczor)
KAM: — Nagyon izgalmasan hangzik. Akkor te is szereted a fantáziát megmozgatni.