A napokban Kőszegi-Arbeiter Anita írónővel beszélgettem, aki ugyanúgy otthon érzi magát a fantasztikus történetek írásában, mint a meseírásban. Elsősorban a pár év alatt sorban kiadott mesekönyvei teszik ismertté a nevét és munkásságát. Úgy mint például a Csenge tündérkertje, vagy a frissen megjelent Fülöp a strucc és a Lillen, a tünde című meseregényben társszerzőként írt Csete Dórával közösen.
író
Mesélj magadról kicsit az olvasóknak! Ki vagy és hogy jött az írás az életedbe?
Kőszegi-Arbeiter Anita vagyok, elsősorban két kis lány édesanyja, másodsorban író. Lassan 15 éve élek Szombathelyen, idejöttem főiskolára, aztán meg jól itt ragadtam. Életem párját is itt ismertem meg, azóta eltelt 11 év.
Két csodás lánykánk van, Csenge hat éves, Flóra lassan kettő.
Eredetileg csak annyi közöm volt az irodalomhoz, amennyit a suliban rám eröltettek, és hogy nagyon szerettem olvasni. Nem tudtam beletörődi, hogy a kedvenc könyveim hamar véget értek, ezért sok amatőr írói fanfic oldalon olvasgattam, és itt kezdődött az írás. Úgy gondoltam, hogy ez menne nekem is.
Fantasy és thriller zsánerben kezdtem írni, főleg novellákat, egy-kettő antológiába is bekerült. A meseírás a lányok megszületésével kezdődött. Csengének kezdtem meséket kitalálni, és ez annyira tetszett neki, hogy végül leírtuk ezeket, hogy apa is el tudja nekik mesélni. Tavaly gyűjtöttem elég bátorságot, hogy magánkiadásba végre könyv formába kerülhetett az első mesém, Csenge tündérkertje – A tündérpalota, és ennek idén tavasszal folytatása is megjelent A barátság címmel. Novemberben még egy mese jelent meg, egy Kaland-játék mese, amit a régi kaland-játék-kockázat könyvek inspiráltak, mert kamaszként ezeket nagyon szerettem, később pedig nagy szerepjátékos voltam. Most nyáron már a negyedik, illetve az ötödik könyv is a nyomda felé tart. Jelenleg főállású író vagyok, egyrészt a mesék kapcsán, másrészt egy szövegírói munkám is van, szóval lényegében a hobbimból élek.
Mit jelent számodra a művészet és írónak lenni?
Az írás olyan, mint a légzés, nem tudom nem csinálni, nélküle nem is lennék. Ettől vagyok önmagam. Elsősorban magamnak írok, illetve a gyerekeimnek, és csak másodsorban mindenki másnak.
Szerinted mit adhatsz íróként az embereknek, a gyerekeknek?
Remélem, hogy varázslatot és szeretetet. A meséim legalább annyira szólnak a szülőkek, mint a gyerekeknek. Az a cél, hogy a mesék segítségével meghittséget és varázslatot csempésszek a mindennapokba, összetartozást, szeretetet. Nekem anap legjobb része, ha esténként összebújok a lányokkal, és indul az esti mese, és a meséimmel azt szeretném átadni másoknak is.
Kire nézel fel, van-e kedvenc idézeted, amit megosztanál az olvasókkal?
Rengeteg kedvenc idézetem van, ami az íróshoz kötődik, és persze, ami nem.
„Jobban szeretek gyerekeknek írni, meg könnyebb is, mert csak elengedem a fantáziámat meg az ilyesmit.” (James Patterson)
Talán ez jellemzi legjobban, hogy miért írok gyerekeknek.
Akire felnézek? Hú, ez egy nehéz kérdés! Meseírók közül Berg Juditra. Nagyon szeretem a meséit, a munkásságát, szeretnék hasonlóan fantasztikus meseíró lenni, mint ő. De számos olyan ember van, akik a gondolkodásuk vagy a személyiségük miatt követendő példák a számomra, mert pozitívan gondolkodnak, mert erősek és elérik a céljaikat, és mert segítséget nyújtanak.
Mire vagy a legbüszkébb eddigi pályafutásod alatt?
Igazából, az, hogy megjelentek a könyveim, már nagy-nagy büszkeséggel tölt el, az meg pláne, hogy ennyire jók a visszajelzések. Általában az épp megjelenő könyvre vagyok mindig a legbüszkébb, most épp Fülöp a strucc meséjére, de persze mindegyik mesémmel így vagyok. Nemrégiben ért az a megtiszteltetés, hogy a Kossuth Rádió kért interjút, talán ez volt az egyik legmegdöbbentőbb ilyen felkérés, erre nagyon büszke vagyok. A másik nagy büszkeségem a meseórák sikere, amik Csenge tündérkertjéből készültek.
Az első mesekönyv:
Csenge tündérkertje
Hogyan jelent meg az első könyved, és azután hogy jött (ilyen gyorsan) a többi?
Az első könyvem kiadása tavaly tavasszal indult a Könyv Inspiráció és Marketig konferencián. Ott ismertem meg a szerkesztőmet, Nádai Kriszt, és a Mosolygó-Marján Erzsébetet a Helyesen magyarul-tól. Ők segítettek, hogy a kézirat a legjobb lehessen. Mivel én nem tudtok rajzolni, felkértem egy kedves gyerekkori barátnőmet, hogy illusztrálja Csenge történetét. Tarr Andi rajzai élettel töltötték meg a lapokat, és így lehetett igazán kerek a mese. A nyomdai előkészítésre Böbe ajánlotta a tördelőt, Szabó Zoli személyében, akivel azóta is törtetlen az együttműködés, és ő segített nyomdát is találni, akikkel szintén együtt dolgozunk már a negyedik könyvön is. A második könyvet nem akartam siettetni, de annyira nagy volt rá az érdeklődés, hogy kicsit belehúztam, hogy karácsony előtt megjelenhessen. Mivel nagyon jól fogynak a könyvek, így jöhetett Csenge folytatása. Fülöp meséjénél pedig támogat a város, hiszen Fülöp története városismereti mese. Emellett egy fantasy mesekönyvnek lett a társszerzője Csete Dórával közösen építettünk egy világot, amit együtt adunk ki. Persze nem tagadom, kicsit sok volt ez egy évre, szóval karácsonyig most én is szusszani fogok, már ami a kiadást illeti.
Mit tanácsolnál első könyvüket íróknak, és egyáltalán az íróknak írással és könyvkiadással kapcsolatosan? Van valami a tapasztalataid szerint, amire nagyon figyeljenek oda?
Az első tanácsom, hogy olvassatok. Sokat, jót, rosszat, izgi, unalmasat, mindenfélét. Honnan tudnánk mi írók, hogy milyen is jó könyv, és hogy mi milyet is szeretnénk írni? A másik, hogy írjatok. Bátran! És ne féljetek megmutatni másoknak. Egy építő jellegű kritikából rengeteget lehet tanulni. Tudom, lesznek akik olyan negatívat írnak, amiben semmi építő jellegű nem lesz, de azokat a helyén kell kezelni, a többiből pedig leszűrni a tanulságot. De semmiképp se vegye el a kedveteket az írástól. A könyvkiadásról? Egyrészt mindig törekedni kell a minőségre. A könyvkiadás nem olyan nehéz, csak el kell kezdeni. Mindig meg lehet találni a legjobb megoldásokat, akár anyagi, akár marketing fronton. És ami számomra a legfontosabb, hogy szívvel-lélekkel kell, és érdemes csinálni. Lesznek nehézségek és kudarcok, amin túl kell lendülni, de ha nem adjátok fel, sikerülni fog. Persze nem mindenkinek ugyanaz az útja, én nem tudom máshogy elképzelni, csak magánkiadásban, hogy minden én csinálok, én keresek szakembereket. De nem ez az egyetlen lehetőség. Azt a megoldást válasszátok, ami legjobban fekszik nektek.
A legújabb kötet, a szombathelyi mese:
Fülöp, a strucc savariai kalandjai
Mi inspirál, motivál a mindennapokban, és ebben a munkában?
A lányaim természetesen, ők inspirálnak és motiválnak egyszerre, hiszen nekik íródnak a mesék. Persze az is hatalmas motiváció, amikor ír egy anyuka, hogy a gyerkőce mennyire szereti a meséimet.
Mitől vagy boldog?
Erre is csak azt tudom mondani, hogy a lányaim. És persze a párom, a kutyáim és az írás.
Mik a további céljaid a jövőben, amiket megosztanál az olvasókkal?
Természetesen az, hogy a mesék minél több gyerkőchöz eljussanak. Új megjelenés idén nem biztos, hogy lesz, talán egy karácsony környékén.Viszont addig sem ülők a babérjaimon, szeretném, hogy a mesékből társas is lehetne, illetve mindegyikből meseóra. Emellett alakul a MeseRóka kiadó is, ahol egyenlőre még csak a saját mesék kerülnek kiadásra, de remélem jövőre már indulhat a mentorálás is, hogy segíteni tudjak más meseíróknak, hogy megjelenhessen a könyvük.
A gyerekek biztosan kíváncsiak rá, mint én is, hogy te milyen meséket, gyerekkönyveket szerettél kiskorodban?
Az én kedvenc mesekönyvem Tony Wolf: Mesél az erdő című sorozata volt, illetve Szutyejev meséi. Ezeket a mesekönyveket annyira nagy becsben tartottam, hogy még ma is megvannak, és már Csenge és Flóra lapozgatja őket. Persze a Disney mesék is nagy kedvencek, a legjobban a Szépség és a szörnyeteget szerettem, hiszen Belle egy hatalmas könyvtárat kap ajándékba, és hát egy könyvmolynak ez nagyon csábító.
Hol találhatnak meg a gyerekek, az olvasók?
Hú, hát több helyen is, ezeket az oldalaimat ajánlanám:
Kőszegi-Arbeiter Anita oldalát ide kattintva éred el!
Itt pedig Facebookon ismerkedhetsz meg vele! Csak ide kell kattintanod, kedves olvasó!
Hol találhatnak meg a gyerekek, az olvasók?
Hú, hát több helyen is, ezeket az oldalaimat ajánlanám:
Kőszegi-Arbeiter Anita oldalát ide kattintva éred el!
Itt pedig Facebookon ismerkedhetsz meg vele! Csak ide kell kattintanod, kedves olvasó!
Pillanatkép egy gyerekkönyv bemutatóról, ahol a gyerekek és a családjuk, akikkel együtt olvasnak, találkozhattak Anitával.
Ha nem maradt benned semmi, akkor köszönöm szépen az interjút, örülök, hogy beszélgethettünk! Egy videón is találkozunk még az érdeklődőkkel a közeljövőben.
Én köszönöm a felkérést, a vidit meg összehozzuk!
Kedves olvasó!
A következő cikk címekre kattints, ha szeretnéd elolvasni a hozzá tartozó írást a blogon:
Őszi kincsek - mese
Mesél a bagoly - Adventi történetek 2. Mese nagyobbaknak és mesés szívű felnőtteknek
5+1 szempont, ha író vagy, hogy könnyebben rád találjanak a könyved leendő olvasói.
Könyvet írnék, de valami visszatart - Megint az írói válságról; de válság ez egyáltalán?
Segítség neked!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá: