Hogyan írj regényvázlatot? 3. rész - Hogyan készítsd el az alap fő vázát, és építsd rá a fejezeteket és a jeleneteket?

Előző két cikkemben megnéztük, hogy mi is a vázlat, mire számíthatunk, hogyan számoljunk vele, és azt is, hogy mik az alapvetései, mi az, amit nem igazán lehet megkerülni, mint a szereplők, a karakterek kérdése, hiszen velük dolgozunk. És ha bő vázlat nélkül írsz, mert gyakorlottabb vagy, valami egyszerű vázlatot te is lejegyzel az ötletedről, hogy mégse levegőből szűrd ki, amikor oda jutsz, hogy megírnád. 

Most akkor tervezzünk mindazzal, amink van! Nézzük meg, milyen módon tervezzünk cselekményt, milyen legyen a felépítése, az íve, hogy végül majd a ritmusa is jó legyen, és megfelelően játszhass a feszültségkeltés eszközeivel és a drámai hatással. Lássuk, mire építkezz!

4. Készítsd el a fő vázat

Készíts az események ütemtervét! Írj le mindent magadnak, ami a regényben történik, az elejétől a végéig. Adj meg részleteket, ahol csak tudsz, például jelenetek helyszíne és a résztvevők számára. Ha tudod az események kimenetelét és azt, hogy ezek miként fogják befolyásolni a regény átfogó tervét, akkor ezt is bele kell foglalnod (ezek hozzájárulhatnak a további résztételek megalapozásához).

Minden könyvet alapvetően három fő részre bonthatunk, hasonlóan a színpadi drámákhoz. Ebből a három fő részből már szépen tovább fogod tudni bontani a kisebb szerkezeti egységekre. Először tehát ezeket kell meghatároznod a regényedhez!

 

Kezdete : Regényed elején sokat kell tenned az olvasókért. Be kell mutatnod a főhőst, a gazembert és a történet világát, valamint a történet egyetlen drámai kérdését, és elegendő energiával kell ezt megtenned, hogy azonnal felkeltsd az olvasó érdeklődését. A prológusok is hasznosak lehetnek az olvasó figyelmének felkeltésére, de csak akkor van rájuk igazán szükség, ha fontosat kell közölniük, amit nem tudsz lényegében beleszőni rögtön az elején a sztoriba. Ha beleszőheted, kiderülhet egy beszélgetésből, vagy  bemutathatod ezt tettekben, akkor én nem feltétlenül ragaszkodnék a helyedben a prológushoz, hanem simán belevágnék a történetbe.

Közepe : A feszültség gyakran romlik egy regény közepén, ezért érdemes először kitalálni a sztori végét. Lehet, hogy nem tökéletes, és később bármikor megváltoztathatod, de hasznos megismerni azt a csúcspontot, amelyre a karaktereid vezetnek. Ennek a rendeltetési helynek a megismerése segít koncentrálni a „középső zavar” alatt. Írj annyi rövid mondatot fel  magadnak, amennyi szükséges ahhoz, hogy minél pontosabban leírd azt az utat, amelyen a karakterek eljutnak a csúcspont eléréséhez.

Vége : Noha félelmetesnek tűnik ilyen korán kitalálni a végét, mégis térj vissza az egyetlen, vagyis a fő drámai kérdésedhez, amelyben a végkifejlet már el van rejtve. (Például, ha a kérdésed a következő: Kifogja-e Ahab a bálnát? Akkor a történeted befejezésénél lesz az a pillanat, amikor végre megteszi.)

  

5. Írd meg a jeleneteket

Amint a terv alaprajza a helyén van, jobb képet kaphatsz arról, hogy a jeleneteket hová kell elhelyezni. Add hozzá őket a vázlathoz! Fejtsd ki őket annyira, amennyit csak akarod - mindent, ahonnan az akció zajlik, és ki vesz benne részt, még párbeszédet is, ha már tudod, hogy mit akar mondani a karakter. Ne aggódj a dolgok miatt, amelyek ebben a pillanatban értelmetlennek látszanak, később lesz időd visszamenni, és kiemelni onnan mindazt, amit helytelennek érzel. Csak arra összpontosíts, hogy mindent leszervezz, hogy láthasd magad előtt.

Miután elkészítetted a körvonalakat, szabadon megkezdheted az első részletes vázlat vagy a történet megírását azzal a tudattal, hogy ha elbuksz, mindig visszatérhetsz az első, alapvető körvonalakhoz, hogy megnézd egészében a nagy képet. Az írás megkezdésekor vigyázz a logika hiányosságaira! Bármikor visszatérhetsz a vázlathoz, és mentésként frissítsd a történetvonalakat, a vázlatrajzpontokat és az idővonalat.

Noha az írás megkezdésekor alaposan meg kell értened a karaktereidet és a világod, nem feltétlenül kell mindent tudnod. Valójában, még a legfinomabb körvonalak mentén haladva is tapasztalhatod, hogy a karaktereid olyan dolgokat csinálnak, amelyek felborítják a terveidet. Amikor ez megtörténik, te csak kövesd az ösztöneidet. Ne félj eldobni a vázlat körvonalait, vagy jelentősen módosítani azt a regény közepén. Egy jó szabály: mely szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a körvonalak megmutatják, hogy mi fog történni a karaktereiddel, de végül ezeknek a szereplőidnek kell meghatározniuk a teljes rajzot. J

 

Gyakorlatias tanácsok a vázlat átláthatóságához, használatához és néhány szó az íráshoz

 

Ha sokat utazol, persze ha nem te vezetsz, és kihasználnád ezt az idődet az írásra, végy egy nagyalapú füzetet, esetleg nagyobb noteszt és dolgozhatsz abba. Oszd fel a vázlataidnak, és külön írd a fejezeteket, jeleneteket, akár egy másik füzetbe. De ha szereted, és digitálisan felszerelt vagy, használhatsz mobilt, laptopot, bármilyen kütyüt, ahová rögzítheted a vázlataidat, akár Excelbe, Wordbe, akár sima dokumentumba. Csak tanuld meg tényleg használni és jól elmenteni, ha lehetséges, hozzáférhetővé tenni az otthoni eszközeidről is. Akár hanganyagban is gondolkozhatsz, de tény, hogy jó sok idő és energia kell, míg begépeled. Nem a kedvedet akarom szegni a hangfelvételek készítéséhez, hiszen van, amikor én is felmondok részeket, a vázlatot is képes vagyok így összerakni, ha nem szabad a kezem, vagy más okból nem tudok írni. Egyszerű tapasztalat, hogy nekem viszonylag lassan, de legalábbis lassabban megy az írássá konvertálás beszédből, mint szeretném, neked viszont lehet, hogy jó ez, vagy valaki be tud segíteni, netán digitális szövegátalakítód van.

 

Ha több időd van foglalkozni az írással, javaslom, tegyél ki valamiféle táblázatot felvezetni a vázlatod fő vonalának, részeinek, és a benne elhelyezkedő kisebb elemeinek. Ebben az időrendet, a logikát kiválóan nyomon lehet követni. Sőt, ha például egy jelenetet mégis máshová írnál, egyszerűen átteheted. Írhatsz egy táblára, vagy a hűtődre, de én például a szekrényemre is szoktam ragasztani kis papírokat, post it-eket és nyomtatólapokat is. Itt a lényeg, a azonnali átláthatóság és a könnyű átalakíthatóság.

Készíthetsz ídővonalat, ami a hosszabb, a cselekményesebb és a több szálon futó történeteket szépen mutatja.

Készíthetsz olyan csillagot, másnéven pókhálót is, aminek minden egyes ágára más és más fejezet eseményszála van felfűzve. Itt csak le kell húznod a jelenetek papírkáit az ágról (vagy az ág mellől, ha egy parafatáblára tűződ az egészet a középpontjánál fogva, akkor sorban mellé is helyezheted a hálónak, csillagágnak a jeleneteket).

Amikor először felmerül a sztorid ötlete, készíthetsz gondolatfelhőt, mind map-ot. Ilyenkor az első hívószót, kifejezést felírod mondjuk középre, és össze-vissza felvezeted a további gondolatokat. nem arról szól, hogy kifejezetten gondolkodsz rajta, hanem hogy leírod, ami ki akar jönni belőled. Utána rendezheted a soraidat, összekötheted, ami egymáshoz tartozik, ami egymásból következik, azonos színnel bekarikázhatod, átírhatod a szavakat stb. A vázlatíráskor simán vedd elő, nézz rá, ha úgy érzed. Heuréka élményt adhat. Később is használhatod, ha érdekes. Fürtáblákat, csillagokat(pókábrákat) is gyárthatsz a segítségével.

Ma már asztali, gépi gondolattérkép készítők is vannak, bátran kipróbálhatod ezeket a programokat, csak a fantáziád szab határt, az pedig ugye tudjuk, felér a csillagokig. ;)

Amiért jó, ha kiteszed a vázlataidat, a térképeidet, a karakterekről írt jegyzetek lényegét magad elé, mert ha szem előtt van, akkor bármikor ötletelhetsz magaddal, ha csak rápillantasz, vagy helyére kerülhetnek kérdőjeles dolgok írás közben, amikre gyakran egyszerű, és szó szerint az orrod előtt van a megoldás. 

A kis papírokból, post it-ekből hasznos vázlatot építhetsz, ahol három felé csoportosíthatod az alapvető részeket, alá oszloponként elkülönítheted a fejezeteket, amik mellett kihagysz egy-két oszlopnyi helyet. A fejezetek mellé odateheted az egymást követő jeleneteket, mindegyikről egy felismerhető mondatot elég beletenni. Sőt, használhatod a szereplők megjelenítésére is, hogy ki mikor van úgymond a színen. Dolgozz szó szerint színekkel akár! Használj más színt az egyes szereplők megjelenítéséhez például. Így csupán rápillantva is láthatod, mit ki csinál, mikor kivel kell találkoznia, vagy egy időben, de máshol cselekednie, mikor minek kell már meglennie, ahhoz, hogy tovább gördüljenek az események stb. Sőt kifejleszthetsz idővel sajátos módokat az átláthatóságára.

Ha diktálni volna kedved, csak a táblád, vázlatod elé állsz, kiválasztod a soron következő fejezetet vagy jelenetet, és már diktálod is. Ha írsz, akkor az írósarkodba, szembe tedd a tábládat, jól láthatóan. Én leakaszthatót szereltettem fel, amit akár az ágyon vagy a nagyszőnyegen is rendezgethetek, sőt a konyhaasztalra is kivihetem magammal. Amíg agyalok, bármikor láthatom. De az íráshoz legyen helyed, amit ha igényed lesz rá, megváltoztathatsz, mégis legyen egy kuckód, ahová elvonulhatsz. Hidd el, az elménk eléri, hogy szinte csak átkattan az ottani megszokott tevékenységre. Millió kis belső „műszerei” sok mindentől, egymástól is függően dolgoznak, mégis szereti, ha van kapaszkodója az egyes funkciók elindításához. Képzeld el ezt úgy, hogy egy idő után csak elvonulsz, leülsz írni, és mintha ezzel bekapcsolnál egy kapcsolót, amivel mozgásba hozod, ami az agyadban ehhez kell. Én gyorsabban írok meg valamit, egy szokott helyen. Tedd tehát oda magad elé az alakítható vázlatodat. Én a fejezetek lehetséges címét is felírom egy A4-es lapra, akkor is, ha nem is fogok a kéziratban és a könyvben fejezetcímeket használni, hanem mondjuk csak számozást.

Én azt tanultam, és nekem nagyon bevált, hogy írni írj lehetőleg minden alvás után, amikor még a tested egy része még csak ébredezik, ahogy, amíg el nem kezdesz beszélni, vagy beszédre figyelni, addig a kritizáló, kötekedő agyad is. Ilyenkor ébredés után max a legszükségesebbeket intézd el pár percben, vegyél magad elé valami kellemes meleg italt, kávét, teát, kakaót, és már le is ülhetsz is le írni! Ezt a fél, egy órát alvás és bóbiskolást követően rendszeresen használd ki. Amit ilyenkor írsz, az szívhez szólóbb és átélhetőbb lesz, az olvasódat jobban a történetedhez köti majd a történetmesélés, a narratíva, és könnyedén fogod írni, sőt, alkalmanként abba se akarod majd hagyni az írást. Ugye, ez mind kell egy jó regényhez? 

Na menj és írj!

Jó munkát!

Hogyan írj regényvázlatot? 1. rész - Mi a vázlat? Mik az előnyei? Mik a hátrányai? Hogyan fogj hozzá? Kattint ide, és máris olvashatod.

Gyakorlatiasabb részek következnek:

Hogyan írj regényvázlatot? 2. rész - Alapvetés, beállítások, szereplők. Kattints ide, és olvasd el!

Tanuld meg a történeteket egy mondatban összefoglalni:

Mire jó megtanulni egy mondatos összefoglalást fogalmazni? Mi az a logline? Eszik-e vagy isszák? Ha érdekel ez a rövid velős fogalmazási mód, kattints, és máris olvashatsz róla!