A házunk mögötti kis patak partján sétálok kislányaimmal ezen a varázslatos alkonyon. Beköszöntött a tél, gyermekeimmel a közelgő ünnepekre várakozunk. Kis jégpályát készítettem nekik, ellenőrzöm, rendben csúszik. Megbotlom a végén. A lányok nevetve vetik utánam magukat, s míg ők mindenről elfeledkezve piruetteznek, én elmerengve nézem őket.
A felélénkülő szél fagyos hópelyhekkel paskolja meg az arcom, s teljesen eláraszt egy régi emlékkel.
A patakpart elhagyatottan ásítozott a ritkuló, hajnali ködben. Fehéren nyújtóztak utánunk a bodza csupasz ágai, ahogy a kerítés végébe értünk. A térdig érő hóban nehézkesen vezettem a lovam. Angyalkám csak botladozott mellettem. Alig vártam, hogy a tanyához érjünk. Eleredt a hó.
Intettem, hogy maradjon csak, hozok segítséget.
Az ablakban gyertya csonkja égett, ott zörgettem meg az ablakot, mire a függöny meglebbent s a lángocska táncolva, egy utolsó füsttel aludt el. A házból egy fiatalember szaladt ki, nem kérdezett semmit, már indultunk is a kert végébe Angyalhoz. Útközben rángatta magára a kabátját, a beakadt gallért futás közben segítettem megigazítani.
Angyal elhagyottan didergett kissé duzzogva. A nyeregtáskából egy almát adtam neki, elfogadta és a fiú az istállóba vezette. Rázta a fejét, míg elredezte a lovat és meghallgatta, hogy nem sejtettem, hogy ekkora hó lesz ma reggel, hogy elbotolhat, hiszen ez az első hó. Csak annyit jegyzett meg, hogy pont Szent Estére, és hogy jól átfagytam. Ahogy megérintett, elragadott egy megérzés. Mit megérzés? Egyszerűen tudtam, hogy Ő az...
Angyalnak semmi komoly baja sem lett, még aznap ellátta az orvos.
A hóesés alaposan megtréfált, s jótékonyan vigyázva ránk, vastagon betakarta a környéket. Maradnom kellett a tiszta szobában reggelig. Ajándékul a fa alá kalácsot sütöttünk s estére fel is díszítettük öreg díszekkel. Ez volt az első közös Karácsonyunk.
Anti futva jön a házból, hogy ki ne hagyjuk a jóból, csúszkálna ő is. A rakoncátlan gallért ösztönös mozdulattal igazítom a helyére, ahogy átölel egy röpke csókra, miközben újra szállingózni kezd a puha hó.
...
A Facebook csoportomban tettem egy kihívást, hogy írjunk hetente sztorikat adventre. Az elsőt ezeknek a szavaknak a felhasználásával és helyes ragozásával kell megírni. A sorrend teljesen mindegy.
"alma", "gyertya", "ló", "ablak", "szél", "fehér", "alkony", "hajnal", "patakpart", "függöny", 1"kabát", "első", "didereg", "elhagyott", "megérzés", "fagy", "megérint", "emlék".
Ha van kedved, írj egyet te is! Írd ide kommentbe, vagy tedd ide a hozzá vezető linket! <3
A KAM VIP Könyves Csoportban is csatlakozhatsz hozzánk, beszélgeteseinkhez és játékainkhoz. Ez egy rendhagyó író-olvasó találkozó, ahol írni s olvasni szerető embereket várunk. 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá: